Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2009.

A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adókötelezettségét elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 74. §-a szabályozza. Az említett paragrafus alapján az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a fő szabály szerint külön adózó jövedelem. Azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemély ettől eltérő adózási módot válasszon.

I Személyi jövedelemadó

A magánszemély termőföld-bérbeadásból (ideértve a földjáradékot is) származó bevétele az szjatörvény szerint teljes egészében jövedelem. Ez a jövedelem 2003-tól adómentes akkor, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól.1 Az ilyen szerződés alapján felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni akkor, ha a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt). A késedelmi pótlékkal
növelt adót (2005. előtti évekre 20%, azt követően 25%) a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.2
Az szja-törvény 3. § 53. pontja szerint termőföld haszonbérbeadásának minősül a földterület írásbeli szerződéssel díj ellenében történő bérbeadása mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra.

A termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem kiszámítása, könyvvezetés
A termőföld bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. Az e jogcímen megszerzett bevételeket a bevételi nyilvántartásba kell bejegyezni. A bevételi nyilvántartást hitelesíttetni nem kell. Nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik. Ebben az esetben a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a magánszemély a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.

A jövedelem bevallása
A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176. § (3)-(4) bekezdései szerint az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani
március 20-ig, amennyiben a termőföld Budapest közigazgatási területén fekszik, akkor az önkormányzati adóhatóságnak a fővárosi főjegyzőt kell tekinteni.

Az adó megfizetése
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem után az adó 25 százalék, megállapítása, levonása, bevallása a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem (bérleti díj vagy földjáradék)
kifizetőtől származik. Nem terheli a kifizetőt az adókötelezettség abban az esetben, ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést 3.
A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemélynek igazolást kell kiadnia. Amennyiben a kifizető az adót nem vonta le, vagy a bérleti díjat természetben fizette meg, akkor a 25 százalékos adót a magánszemélynek kell megfizetnie a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-ig.

Magánszemély bérlő esetén a bérleti díj után az adó megállapítása, bevallása és befizetése a bérbeadó magánszemély kötelezettsége. A bevallást és az adó befizetését a föld fekvése szerint
illetékes önkormányzathoz kell teljesíteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig. Ha a magánszemély több önkormányzat illetékességi
területén szerez termőföld bérbeadásából bevételt, akkor az adóbevallást és az adófizetést is önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni.4

A jövedelem megállapítása
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemély választása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelem után is 25 százalékos mértékű lineáris adót kell fizetni.5 Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel egésze – ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is – jövedelemnek számít, tehát a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.6 Ugyanakkor ez a szabály nem vonatkozik arra a magánszemélyre, aki az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként folytatja, valamint arra a bevételre, amely a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításról szóló kormányrendelet alapján fizetővendéglátás, falusi szállásadás (falusi vendéglátás) tevékenységből származik. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adómentesség alkalmazható az önkormányzatnak bérbe adott lakás esetén. Erről részletes tájékoztató olvasható a I. 3. pontban.
Ha a magánszemély a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének megállapítására az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat (tételes költségszámolást
vagy a 90 százalékos jövedelemhányadot) választja, akkor a bérbeadásból származó adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az összevont adóalap részeként az adótábla kulcsainak figyelembevételével kell az adót megállapítania az adóévről benyújtandó adóbevallásában. A magánszemély már év közben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után az adókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönült jövedelemként teljesíti. Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a megszerzett jövedelem után, akkor a kifizetőnek az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat kell alkalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a kifizető által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti.7

Az adó, adóelőleg megfizetése
Kifizetőnek történő bérbeadás esetén a 25 százalékos adót, illetve a bérbeadó nyilatkozata esetén az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget a kifizető állapítja meg és vonja le a bérleti díjból. Nem kell az adót a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja. A közös tulajdonban lévő ingatlannak a tulajdontársak közössége által történő bérbeadása esetén, a kifizetőt ugyancsak nem terheli adó, adóelőleg-megállapítási kötelezettség.8
Amennyiben a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevétel – ide nem értve a tulajdonostársak közössége által történő bérbeadás esetét – kizárólag kifizetőtől származik és a bérbeadó a bevételével szemben költséget nem számol el a bizonylat nélkül elszámolható 10 százalékos költség kivételével, akkor a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. Ha a bérlő magánszemély, vagy ha a kifizető a bérleti díjból nem vonta le az adót, adóelőleget, akkor a bérbeadónak kell a 25 százalékos adót, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az adó, adóelőleg levonása azért maradt el, mert a bérbeadó tulajdonostársak közössége. A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, bármely módszert is alkalmazza a magánszemély, be kell vallani az állami adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérleti díj után, de a kifizetőnek nem nyilatkozik, akkor a kifizetőnek továbbra is 25 százalékos adólevonási kötelezettsége van. Év közben, ha az adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie, akkor a kötelezettségét a választása szerint kell megállapítania és az adóhatósághoz befizetnie. A levont, illetőleg a fő szabály szerint befizetett adót, az adóbevallásban adóelőlegként kell a magánszemélynek figyelembe vennie, amennyiben az összevont adóalap részeként kívánja az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után az adót megfizetni.9

Külön szabályozás vonatkozik 2005. január 1-jétől a lakás önkormányzatnak történő bérbeadására és a bérbeadásból származó bevétel adózására. Az ilyen bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelem és a törvényben előírt feltételek teljesülése mellett az adó mértéke 0 százalék.11
A törvényben előírt feltételek a következők 12:

A szabályozás előírja az adómentesség feltételéül azt is, hogy a lakás önkormányzatnak történő bérbeadása esetén a bérleti díjat önálló tevékenységből származó bevételként vagy egyéni vállalkozói bevételként nem lehet figyelembe venni és a lakás bérbeadásával összefüggésben költséget nem lehet elszámolni.13

Ha az ilyen lakás bérbeadását a szerződésben feltételül szabott 60 hónapon belül a bérbeadó az érdekkörében felmerült okból felmondja, a törvényben előírt számítás szerint – a hátralévő hónapokkal arányos – adó és késedelmi pótlék terheli, melyet az arról az adóévről benyújtandó adóbevallásban kell bevallania, és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig megfizetnie, amely adóévben a szerződést megszegte.14 A 60 hónap lejárta után meghosszabbított szerződés felmondásakor adófizetési kötelezettség nincs.

Abban az esetben, ha a települési önkormányzat a magánszemélytől adómentességre jogosító bérleti szerződéssel a lakást a szerződés időtartamán belül (akár 60 hónapon túl is) nem az önkormányzati rendeletnek megfelelően hasznosítja vagy nem hasznosítja, akkor a bérleti díj után 33 százalékos mértékű adót kell fizetnie. Hasonló feltételekkel a társasági adó hatálya alá tartozó személlyel is köthető adóalap-csökkentésre jogosító lakásbérleti szerződés, amelynek alapján a bérleti díj fele csökkenti az adóalapot. Ezzel összefüggésben a hasznosítás elmaradása esetében az önkormányzatot 8 százalék adófizetési kötelezettség terheli. Az önkormányzatnak minden olyan hónap bérleti díja után az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell az adót megfizetnie, amely hónapban nem valósult meg a megfelelő hasznosítás, kivéve, ha a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.15

II Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (3) bekezdése szerint a magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóévben megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a külön adózó, bevallási kötelezettség alá, illetve az önálló tevékenység alá tartozó ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes összeg után.

E kötelezettsége mindaddig fennáll, míg az adóévben a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 5 százalék mértékű egészségbiztosítási, illetve a 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a kifizetőt terhelő 3,3 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék és az említett jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányában nincs járulékfizetési kötelezettség, ezért az e tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a magánszemélyt.

III Általános forgalmi adó

Ingatlan bérbeadásának áfa kötelezettsége

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) főszabálya 16 szerint – amennyiben a bérbeadást végző saját döntése alapján nem teszi azt adókötelessé – az ingatlan (pl: lakóingatlan, üzlet) bérbeadása, haszonbérbeadása a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnak minősül a bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül. Kivételt 17 képez ez alól, ezért minden esetben adókötelezettséget eredményez a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását, valamint közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló, továbbá az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés, illetőleg széf bérbeadása. Az általános forgalmi adó rendszerében18 a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is bérbeadásnak minősül, amelynek tartalma alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles.

Az általános forgalmi adózás rendszerében a tevékenység egyéb sajátos jellegére való mentesség azt jelenti, hogy a bérbeadónak a bérleti díjra nem kell áfát felszámítania, viszont az e tevékenységhez esetlegesen eszközölt beszerzéseinek forgalmi adó tartalmát sem vonhatja le.

A tevékenység egyéb sajátos jellege miatti adómentes ingatlan bérbeadását rendszeresen, tartósan, illetve üzletszerűen végző személy vagy szervezet is adóalanynak minősül még akkor is, ha kizárólag ilyen szolgáltatást nyújt. Bérbeadási tevékenységet az adózás rendjéről szóló törvény19 alapján csak adószám birtokában lehet végezni (kivéve e tájékoztató II. részének „A földbérbeadás általános forgalmi adó kötelezettsége” cím alatt jelzett esetében), melyet az adóhivataltól kell kérnie az adóalanynak.

Ezen adómentes szolgáltatást végző köteles legalább a számviteli törvény20 rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot kiállítani a bérbeadásról.

Az előzőekben meghatározott ingatlanok (ingatlanrész) bérbeadás, haszonbérbeadás útján történő hasznosításával összefüggésbe az áfatörvény21 az alábbi lehetőségeket is biztosítja.

A bérbe, illetve haszonbérbe adónak lehetősége van arra, hogy választásának megfelelően:

Az adóalany az adókötelezettség választással kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. szerint teljesíti azzal, hogy attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el23

Állami adóhatósági bejelentkezés

Az általános forgalmi adó alanyának tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül meg kell jelennie az adóhatóságnál, és e tényről az erre szolgáló nyomtatványon bejelentést kell tennie. A bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozhat a bérbeadó arról, hogy adókötelessé teszi tevékenységét. Amennyiben ilyen irányú nyilatkozatot nem tesz – és más tevékenységet nem végez – meg kell jelölnie, hogy kizárólag adómentes értékesítést végez. Nem terheli azonban bejelentési kötelezettség azt a magánszemélyt, aki kizárólag termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik áfaalannyá. Amennyiben adómentes bérbeadáson kívül áfa-köteles tevékenysége is van, és arra alanyi mentességet kíván választani, úgy a nyomtatvány megfelelő helyén ezt jeleznie kell.

Ha azonban egyéb adóköteles tevékenysége tekintetében nem élt az alanyi mentesség választásával, akkor meg kell jelölnie, hogy általános szabályok szerint kívánja-e megállapítani az adóját, vagy valamely különleges eljárást, illetőleg mezőgazdasági termelés esetén kompenzációs rendszert választ (amennyiben annak feltételei fennállnak). Az adóhatóság a bejelentkezéskor adószámot ad ki a bérbeadó részére, amelyet ezentúl minden bizonylatán, illetve az adóhatósághoz intézett iratán fel kell tüntetnie.

A földbérbeadás általános forgalmi adó kötelezettsége

Az előzőekben foglaltaktól eltérő szabályozás vonatkozik a földbérbeadási tevékenységre. Az áfatörvény vonatkozó rendelkezése alapján24 a földterület bérbeadása főszabály szerint a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnak minősül. Főszabály szerint a kizárólag földterület bérbeadási tevékenységet végzőnek is adóalanyként történő bejelentkezési kötelezettsége van még akkor is, ha tevékenysége az előzőek szerint adómentesnek minősül. Az Art. vonatkozó rendelkezése25 értelmében azonban nem terheli bejelentési kötelezettség azt a magánszemélyt, aki kizárólag termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adása miatt válik áfa-alannyá.

Az adóalanynak az „Egyéb ingatlan bérbeadásának áfa kötelezettsége” cím alatt ismertetett szabályok szerint lehetősége van adókötelessé tenni tevékenységét, azonban e jogának gyakorlása érdekében annak a magánszemélynek is adószámot kell kérnie, aki kizárólag termőföld művelési ágú földterület bérbe-, haszonbérbe adásával foglalkozik (amelyet ha adómentesen tenne ilyen kötelezettsége nem volna).

1 Szja-törvény 74. § (2) bekezdés.
2 Szja-törvény 74. § (3) bekezdés.
3 Art. 176. § (5) bekezdés.
4 Art. 176. § (4) bekezdés.
5 Szja-törvény 74. § (1) és (7) bekezdései.
6 Szja-törvény 74. § (1) bekezdés.
7 Szja-törvény 74. § (7) bekezdés.
8 Szja-törvény 74. § (6) bekezdés.
9 Szja-törvény 74. § (6) bekezdés.
10 Szja-törvény 74/A. §.
11 Szja-törvény 74/A. § (2) bekezdés.
12 Szja-törvény 74/A. § (1) bekezdés.
13 Szja-törvény 74/A. § (3) bekezdés a) pont.
14 Szja-törvény 74/A. § (3) bekezdés b) pont.
15 Szja-törvény 74/A. § (5) bekezdés.
16 Áfatörvény 86. § (1) bekezdés.
17 Áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pont; 86. § (2) bekezdés.
18 Áfatörvény 258. § 4. pont.
19 Áfatörvény 16. § (1) bekezdés.
20 2000. évi C. törvény.
21 Áfatörvény 88. § (1) bekezdés b) pont és 88. § (4) bekezdés.
22 Az áfatörvény 259. § 19. pontja alapján az általános forgalmi adórendszerben lakóingatlanok minősül a lakás céljára
létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre
váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor
sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.
23 Áfatörvény 88. § (5) bekezdés.
24 Áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontja.
25 Art. 22. § (16) bekezdés.

 

Az önkormányzati miniszter 31/2009. (XI. 18.) ÖM rendelete
az üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, valamint az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ
és közvetítõi tevékenység folytatásának feltételeirõl, az eljárás részletes szabályairól

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
87/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm.
rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:


1. § (1) Üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, illetõleg üzletszerûen végzett ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi
tevékenységet (a továbbiakban: szolgáltatási tevékenység) az folytathat, aki rendelkezik az önkormányzati és
területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanközvetítõi, valamint ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi szakmai
képesítéssel.
(2) Szolgáltatási tevékenységet az folytathat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/C. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, aki
a) köztartozásmentes adózó, valamint
b) e rendelet szerinti feltételeket teljesítette.
2. § (1) A szolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges engedély iránti kérelem az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében
foglaltakon túl tartalmazza
a) az ingatlanközvetítõ, ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató)
aa) szakképesítését tanúsító bizonyítványát (oklevelét) kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és
idõpontját,
ab) munkáltatójának nevét és székhelyét,
b) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését,
c) a hatósággal való kapcsolattartás módját.
(2) A szolgáltató az 1. §-ban foglalt feltételek meglétét az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi okiratokkal
igazolja:
a) harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentõ köztartozásmentes adózó, kivéve, ha
a bejelentõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
b) az eljárási illeték megfizetésének igazolása,
c) ha a szolgáltatásnyújtásra egy személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében
egy foglalkoztatottja által jogosult – egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba
vételérõl szóló igazolás másolata, egyéb gazdálkodó szervezet esetében három hónapnál nem régebbi
cégkivonat.
40248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 162. szám
(3) Amennyiben a szolgáltató nem csatolja a (2) bekezdés a) és c) pontjai szerinti iratokat, az ingatlanvállalkozás-felügyeleti
hatóság (a továbbiakban: hatóság) az engedélyezés feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel
fordul a nyilvántartást vezetõ hatósághoz.
3. § (1) A hatóság – az Lt. 64/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – visszavonja az engedélyét annak a szolgáltatónak, aki
a) a hatóság számára olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt az engedély iránti
kérelem elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerû végzésének az ellenõrzésére,
b) a hatósági ellenõrzést akadályozza.
(2) Aszolgáltatónál a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább
egy alkalommal ellenõrzi.
4. § (1) Gazdálkodó szervezet esetében a szolgáltató bejelentése a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) bekezdésében
meghatározott adatokon túl tartalmazza
a) a szolgáltató
aa) cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetében a hatósági nyilvántartásba vétel számát,
ab) tevékenységi körét,
b) a képviseletre jogosult személy, egyéni vállalkozó nevét, lakóhelyét,
c) a gazdálkodó szervezet személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja nevét,
a részére kiadott engedély számát,
d) a hatósággal való kapcsolattartás módját,
e) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését.
(2) A szolgáltató gazdálkodó szervezet a bejelentésében az 1. §-ban foglalt feltételekmeglétét az alábbi okiratokkal igazolja:
a) harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentõ köztartozásmentes adózó, kivéve, ha
a bejelentõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
b) gazdálkodó szervezet esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonat, egyéni vállalkozó esetében egyéni
vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételérõl szóló igazolás másolata,
c) az eljárási illeték megfizetésének igazolása.
(3) Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem csatolja a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti iratokat, a hatóság
a bejelentés feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szolgáltatásról
nyilvántartást vezetõ hatósághoz.
5. § (1) A hatóság törli a nyilvántartásból azt a gazdálkodó szervezetet,
a) amelyet az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályi elõírások megsértése miatt a bíróság jogerõsen eltiltott
a tevékenység folytatásától,
b) amely ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el,
c) amelyet a cégbíróság hivatalból törölt a cégnyilvántartásból, illetve egyéni vállalkozó esetében a hatósági
nyilvántartásból.
(2) A hatóság – e feltétel biztosításáig – megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek,
amelynek személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység folytatásának
feltételével már nem rendelkezik.
(3) A hatóság a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétõl számított 1 éves idõtartamra megtiltja a szolgáltatási
tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek,
a) amely a hatóság számára olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt a bejelentés
elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerû végzésének az ellenõrzésére,
b) amely a hatósági ellenõrzést akadályozza.
(4) Aszolgáltatónál a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább
egy alkalommal ellenõrzi.
6. § A nyilvántartást szolgáltatásonként elkülönítve kell vezetni
a) az engedéllyel rendelkezõ ingatlanközvetítõkrõl és ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõkrõl,
b) az üzletszerû ingatlanközvetítõi, illetõleg az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység
folytatására jogosult gazdálkodó szervezetekrõl.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 162. szám 40249
7. § (1) Az üzletszerû ingatlanközvetítõi, valamint üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenységet folytató
szolgáltatókról vezetett nyilvántartás a Szolgtv. 26. § (2) bekezdésében és az Lt. 64/D. § (1) bekezdésében foglaltakon
túl a következõ adatokat és a tevékenységgel összefüggõ egyes tényeket tartalmazza:
a) a gazdálkodó szervezet (munkáltató) megnevezése, székhelye, amennyiben a gazdálkodó szervezet
a szolgáltatási tevékenység nyújtására a nyilvántartásba vett személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja,
illetve foglalkoztatottja által jogosult,
b) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv,
c) a tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ azonosító
száma,
d) a szakképesítést tanúsító bizonyítványt (oklevelet) kiállító intézmény megjelölése, a kiadás helye és idõpontja,
e) a nyilvántartásba vétel idõpontja,
f) nyilvántartási szám,
g) igazgatási ügyirat ügyszáma.
(2) A nyilvántartásnak az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjaiban említett adatai nyilvánosak.
(3) A nyilvántartás az üzletszerû ingatlanközvetítõi, valamint üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza, amelyek nyilvánosak:
a) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási szám,
b) a képviseletre jogosult személy, egyéni vállalkozó neve, lakóhelye,
c) a szolgáltatási tevékenység nyújtásának végzésére engedéllyel rendelkezõ személyesen közremûködõ tag vagy
alkalmazott neve, a részére kiállított engedély nyilvántartási száma,
d) nyelvhasználat.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen benyújtott
engedély iránti kérelmekre és bejelentésekre kell alkalmazni.
(2) Azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyek a szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeivel rendelkeznek, és
e rendelet hatálybalépését megelõzõen szolgáltatási tevékenységet folytattak – ha e tevékenységüket folytatni
kívánják –, a rendelet hatálybalépését követõ 6 hónapon belül meg kell tenniük bejelentésüket a hatóság felé.
(3) Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 9. és 10. cikkeinek való megfelelést szolgálja.
(4) E rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelõzõen megszerzett jogosultságok, valamint
a szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét.
Varga Zoltán s. k.,
önkormányzati miniszter