Miért nem ajánlott kis lakást vásárolni Budapesten?

Jelenleg Budapesten a kis alapterületű lakások négyzetméterára átlagosan magasabb a nagyobb alapterületű lakásokénál. A tendencia viszont elgondolkodtató. Egy budai és egy pesti utca közel ezer lakásának átlagos árait összehasonlítva és két év adatait figyelembe véve egyáltalán nem biztos, hogy ma az jár jobban, aki kis alapterületű lakást vásárol, mutatott  rá a Portfolio.hu elemzése.

A kis lakások négyzetméterára fajlagosan magasabb, mint a nagyobb alapterületű lakásoké, mutatott rá a portfolio.hu  Az elemzésben két budapesti utca majdnem ezer lakásának interneten megjelenített kínálati árait vetették össze a 2009 és 2010 közötti időszakban. Ebből megtudták, hogy a lakásukat eladni akarók mennyire értékelték ingatlanjaikat a korábbi két évben.
Az internetes oldalakon megjelenő árakat figyelembe véve próbálták megvizsgálni az elemzők a két budapesti utca lakáspiacát. A Theisys Csoport által elemzett kínálati adatok alapján keresték a választ arra a kérdésre, hogyan változott az ingatlanok kínálati ára 2009. második fele és 2010. vége között. 

A vizsgálathoz a VII. kerület Damjanich u. esetében 704, a XI. kerület Bartók Béla út esetében 217 ingatlan hirdetéseit vették alapul. A hitelesség kedvéért az adatok alsó- és felső tíz % -át figyelmen kívül hagyták. A lakáskínálatból csak a téglaépítésű társasházak kínálati  árait használták fel úgy, hogy a már nem aktív- tehát feltehetően értékesítésre került- hirdetések adatait is felhasználták.

A Pesti oldalon csökkenő tendencia

A Damjanich utca lakásárainak elemzése során az utcában eladásra kínált ingatlanokat alapterületük alapján három csoportra osztották: 75 m2-nél nagyobb, 50 és 75 m2 közötti valamint 50 m2-nél kisebb alapterületű ingatlanokra.

A piacon megfigyelhető tendencia itt is kiválóan megfigyelhető, vagyis, hogy a kis alapterületű (50 m2-nél kisebb) ingatlanok négyzetméterára magasabb a nagyobb méretű lakásokénál. A legkisebb csoportban az átlagos négyzetméter ár 2010. végén 268.0000 forint volt. A közepes kategóriában ( 50-től 75 m2) 253.000, a 75 m2 fölöttiben 261000 forint/m2. Ezek az adatok azt jelentik, hogy a VII. kerületi Damjanich utcában meglepő módon a közepes kategóriába eső lakások ára a legalacsonyabb. Annak, aki 75 m2-nél nagyobb alapterületű lakást kíván vásárolni ebben az utcában, fajlagosan magasabb négyzetméterárral kell számolnia, mintha közepes méretű lakást szeretne. Ez feltehetően abból fakad, hogy a górcső alá vetett időszakban átlagosan másfélszer annyi lakást kínáltak eladásra a középső kategóriában, mint a nagy lakások csoportjában.

A pesti Damjanich utcai nagy alapterületű, klasszikus polgári lakások kedveltségének növekedését a kínálati árak változása is bizonyítja, hiszen amíg a kis- és közepes alapterületű lakások átlagos kínálati ára 2009. utolsó három hónapja és 2010 első negyedéve közötti időszakban 3-3 %-al csökkent, addig a 75-m2-nél nagyobb alapterületű téglaépítésű ingatlanok négyzetméterárai 5 %-al magasabbak lettek a vizsgált időszakban.
Ráadásul kis és a közepes csoportban 2010 márciusára a kínálati árak mélypontra jutottak.

Budán is a nagy lakások népszerűek?

Bár vitathatatlan, hogy a két utca kínálati árait nem tekinthetjük reprezentatívnak az egész budapesti lakáspiacot illetően, azonban elgondolkodtató, hogy a budai oldalról kiválasztott XI. Bartók Béla út esetében is a Damjanich utcában megfigyelt főbb tendenciákat láthatjuk. A Bartók Béla úton is a kislakások négyzetméterára volt a legmagasabb átlagosan a 2010. második negyedévében (327 ezer forint). Ez után következik a nagy - 75 m2-nél nagyobb alapterületű - lakások (296 ezer forint), majd a közepes,  ( 50-75 m2) közötti - lakások (291 ezer forint).
Az internetes portálokon megjelenő ingatlanárak mozgása kísértetiesen hasonlít a Damjanich utcában megfigyeltekhez, vagyis 2009. októberétől 2010. március végéig a nagy alapterületű lakások négyzetméterárai emelkedtek a legjobban,  (3,2 %-al), ezt  a közepes kategória követ 2,5 %-os emelkedéssel. Eközben a kis alapterületű lakások kínálati árai cca. 1 %-al estek.

---

Az APEH állásfoglalása az ingatlan árverésekről.

Árverések - Ingatlan
2009.04.17.

Figyelmeztetés

Az árverezés feltételeit és jogkövetkezményeit a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályozza.

Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal kell igazolni.

Az adós az árverésen sem személyesen, sem maghatalmazottja útján nem árverezhet, és az ingatlant árverés útján közvetve sem szerezheti meg.

Ingatlanra csak az árverezhet, aki elõlegként az ingatlan becsértékének 10 %-át legkésõbb az árverési ajánlatának megtétele elõtt a végrehajtónál letétbe helyezi, és személyi adatait (képviseleti jogosultságát) a végrehajtónál igazolja.

Az elõleg letétbe helyezése az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal árverést kitûzõ Igazgatóságának végrehajtói letéti számlájára történõ átutalással is teljesíthetõ. Az elõleg összegét olyan idõpontban kell átutalni, hogy az az árverés idõpontját megelõzõen megérkezzen a végrehajtói letéti számlára. A letétbe helyezõ csak akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítõt legkésõbb az árverési ajánlatának megtétele elõtt a végrehajtónak bemutatja és a másolati példányt átadja.

Az árverési elõleget nemcsak az árverés megkezdése elõtt, hanem az árverés közben is le lehet tenni, ha az árverezõ késõbb kíván a licitálásba bekapcsolódni. Árverési ajánlatát az árverezõ ebben az esetben is csak az elõleg letétele és személyi adatainak (képviseleti jogosultságának) igazolása után teheti meg.

A licitálásba legkésõbb az ingatlanra ajánlott legmagasabb licitár háromszori kikiáltása elõtt lehet bekapcsolódni.

Az árverési vevõ által letétbe helyezett elõleg a vételárba beleszámít.

Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez van kötve, az árverezése elõtt igazolni köteles, hogy az engedélyt megkapta.

Az árverési vevõ köteles a teljes vételárat az árveréstõl - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot eldöntõ határozat jogerõre emelkedésétõl - számított 15 napon belül befizetni, vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára. Ha ezt elmulasztja, elõlegét elveszti.

A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedõ halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. Fizetési halasztás esetén az árverési vevõnek a vételár elõleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

A Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetni akkor is, ha az árverési vevõ a vételárat az árverést követõ 15 napon belül, vagy ha az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslat jogerõs elbírálásától számított 15 napon belül, illetve ha az engedélyezett fizetési haladék idõtartama alatt nem fizeti meg.

Ha az elsõ árverés sikertelen, akkor az ingatlan az árverést követõ 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitûzött idõpontban - második árverésen kerül értékesítésre. A második árverésen az elsõ árverésre vonatkozó szabályok érvényesülnek. A vételár megfizetését elmulasztó korábbi árverési vevõ azonban a második árverésen nem árverezhet.

A második árverés nem kerül megtartásra, ha a korábbi árverési vevõ a második árverés megkezdése elõtt befizette a vételárat, vagy azt átutalta és az errõl szóló terhelési értesítõt a végrehajtónak bemutatta, másolatát részére átadta, továbbá megtérítette a második árverés kitûzésével felmerült költséget. Az utólag megfizetett vételárba az elsõ árverésen letett elõleget nem lehet beszámítani, azt az árverési vevõ véglegesen elveszti.

Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az elsõ árverésen a korábbi árverési vevõ felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevõ köteles megtéríteni. Az adóhatóság a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi az árverési vevõt. A megtérítendõ összegbe az elveszett elõleg beleszámít.

Ha az árverési vevõ a teljes vételárat kifizette, és az árveréstõl számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevõnek.

Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevõt az árverés napjától terheli.

Osztatlan közös tulajdonban lévõ ingatlan esetén az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs árverezhet.

Az árverésen a tulajdonostársakat elõvásárlási jog nem illeti meg.

A tulajdonszerzés illetékköteles.

---

kiadó lakás rövid távra, albérlet rövid távra, rövid távra kiadó lakás, kiadó lakás rövid távú, lakás rövid távra, rövid távra kiadó lakás budapesten, lakás kiadó rövid távra, albérlet rövid távra budapest, kiadó lakás rövid távra budapest, rövid távra kiadó lakás budapest, kiado lakas rovid tavra, kiadó studió apartmanok, kiadó lakás budapest rövid távra, budapesti apartman, eladó üzlethelyiség budapest